T�z az es�ben

Gemma  2012.08.22. 13:37

1. A vigyorg� hal�l

Jim Moriarty zseni volt, egy �r�lt, tervekkel a fej�ben, �s hatalommal a mark�ban. Mindenki tudta, ki �, de �gy igaz�n senki sem ismerte; egyszerre volt mindenhol �s sehol, London pedig visszhangzott a tetteiet�l meg a vigyor�t�l, amint v�rbe �s �r�letbe tasz�totta a v�rost. 

 

Jim Moriarty szeretett j�tszani �s ut�lt unatkozni, ami egyenes �t volt a Pokolba. N�ha meg�lt valakit, csak az�rt, hogy karmazsinv�r�s harcijeleket festhessen az arc�ra, �s n�ha megszerzett mag�nak valamit, csak az�rt, hogy fel�gesse, kidobja, elpuszt�tsa azt. A hal�llal kering�z�tt, k�zben az �l�k dal�t f�ty�lte, �s minden perc�t �lvezte.

 

Jim Moriarty flancos �lt�ny�kben j�rt, manik�r�ztetett �s �polta a haj�t, igen, ahogy azt Sherlock is megmondta, de azt�n ez nem jelentett semmit, meg egy�bk�nt is, Sherlock Holmes nevets�gesen tudatlan volt. Megvoltak a pillanatai, igaz, de sehogy sem �rt fel hozz�.
 

Jim Moriarty nem volt magas, �s nem volt alacsony sem, de ha kiegyenesedett, akkor az eg�sz vil�g f�l� magasodott.

 

 

2. A sz�nh�z

   Jim lak�sa magasan volt, magasan a v�ros felett, �s minden �veg volt, meg fekete, meg feh�r, k�nosan t�k�letes. Sebastian m�g a n�gy h�napos egy�tt�l�s ut�n sem �rezte mag�t odaval�nak, pedig tudta, hogy a harmadik l�pcs�fok �gy recseg a l�ba alatt, mintha sz�raz csontokon t�ncolna, �s azzal is tiszt�ban volt, hogy a k�v�f�z� valami eg�szen m�s univerzum t�rv�nyei alapj�n m�k�dik. Sok ilyen apr�s�g volt, ami megkoptatta egy kicsit a lak�s t�k�letess�g�nek l�tszat�t, de Sebastian nem volt ezek k�z�tt a dolgok k�z�tt, �s tal�n pont ez volt az, ami annyira zavarta. Nem eml�tette Jimnek, mert � is a lak�s r�sze volt. Nem �rtette volna meg.

 

 

3. Egy szikra

   A nappaliban hever�sztek, a hossz�, feh�r kanap�n, ami nyilv�n m�regdr�ga volt, �s amin nyilv�n m�g sok�ig meg fog maradni Sebastian bakancs�nak a nyoma, de egyik�j�k sem t�r�d�tt most az ilyesmivel. Kint kegyetlen�l zuhogott az es�, apr� t�sk�k form�j�ban pergett az ablakon, a t�v�ben a Glee ment, �s mindenki �nekelt. A sz�nyeget t�rk�pek, tervrajzok �s sebt�ben lefirkantott jegyzetek bor�tott�k, a konyhaasztalon egy katonai sportt�sk�ban k�l�nf�le pusk�k �s pisztolyok, a porcel�nk�dban egy hulla �zott, legal�bbis Sebastian er�sen rem�lte, hogy a fazon m�r halott. Nem akart �jra felkelni a sz�nalmas ny�sz�rg�s�re.

   - L�tni akarom, ahogy �g - mondta Jim, mert ki m�s mondana ilyet, ki m�s, ha nem �?

   - Ki, a f�rd�k�dban �z� seggarc? 

   - �, a h�z, a v�ros, te, a vil�g, a mennyorsz�g. Mindegy.

  Jim megvonta a v�ll�t, vigyorgott, �s a tekintete v�gtelen s�t�ts�g volt csup�n, ami megfojtja az embert. Sebastian megforgatta a szem�t, de az�rt les�p�rte �l�b�l f�n�ke l�bait („Sebby, h�nyszor mondjam m�g, hogy ezek Prada cip�k?“) �s fel�llt.

   - Ok�.

   A szemetesv�d�r mellett volt k�t benzineskanna arra az esetre, ha valami rosszul s�lne el, de eddig m�g sosem vett�k haszn�t. Egy�bk�nt meg nem volt nagy �gy. A h�t�j�k tele volt k�l�nf�le m�rgekkel, a ruh�sszekr�nyek fel�t pedig k�sek �s l�fegyverek tett�k ki. Legal�bbis Sebastian eset�ben - Jim szekr�nye m�sk�nt m�k�d�tt.

   - Tess�k - nyomta visszat�r�ben a m�sik kez�be a kann�kat, azt�n el�vette az �ngy�jt�j�t, �s r�gy�jtott egy cigire.

 

 

4. el�g ahhoz

   Jim felgy�jtotta az eg�sz h�zat. Nem volt neh�z dolog, igaz�n. �gy t�nt, a t�k�letess�g gyorsan k�pes l�ngra kapni, gyorsabban mint b�rmi m�s. Most a szemk�zti h�z tet�ter�n �lltak, Sebastian karbatett k�zzel, ujjai k�z�tt a cigaretta csikkel, Jim meg szok�sa szerint a semmi �s a minden k�z�tti szakad�kon t�ncolva, sz�lesre t�rt karokkal, nevetve. Csontig marta �ket a jeges es�, de nem sz�m�tott semmi, egy�ltal�n semmi, csak a narancss�rga l�ngok a h�tt�rben, meg Jim t�k�letes kont�rja k�z�pen. Az arc�n j�tsz� vigyor �les volt, pont mint a holdf�nyben remeg� konyhak�sek hal�los �le, �s Sebastian �gy �rezte, a l�tv�ny �r�kk� a b�r�be iv�dik. Bele�g a szemh�ja al�, a l�ngokkal �s a s�lyos viharferh�kkel, meg a hatlamas, bonyolult mint�kat rajzol� vill�mokkal egy�tt. �s Jim �nekelt. Sebastian sok�ig nem tudta kivenni, hogy eg�szen pontosan mit, de azt�n r��bredt, �s elnevette mag�t. T�nylegesen nevetett, ahogy m�r �vek �ta nem. Mert ez a dal m�r nem az volt ami, nem eg�szen, nem �gy, hisz Jim �nekelte, �s Jim �r�lt volt, �s az eg�sz �r�m�d�ba csapott �t, csak a sz�veg maradt h�tra, de az ugyanaz volt, mindig ugyanaz, mint a r�di�ban v�gtelens�gig p�rgetett sz�m.

   - I set fire to the rain, and I threw us into the flames, where I felt somethin‘ die, ‘cause I knew that that was the last time, the last time, oh!

   �s Jim �nekelt.

 

 

5. hogy fel�gesse az eg�sz vil�got

   Sebastian Moran vad�sz volt, egy ragadoz�, hal�llal a karmai k�z�tt, �s ez�st�sen csillog� k�sek sokas�g�val a bund�ja alatt. Senki sem tudta, ki �, csak a v�gzetes goly�it ismert�k, �s nem volt sehol, csak a hull�kat hagyta h�tra, hidegen �s v�rrel d�szitve, de egyed�l � tudta, ki is val�j�ban Jim Moriarty.

 

   Sebastian Moran k�ptelen volt utas�t�sokat k�vetni, ez�rt volt � ezredes egy t�vol m�ltban, ami fel�gett m�g�tte �s ami ham�v� lett a sz�lben, �s ez�rt nem volt m�r az. Legal�bbis ezt hitte, m�g nem tal�lkozott Jimmel, valahol egy jelent�ktelen zs�kutc�ban, pisztolyt szegezve a fej�hez. Azt�n kider�lt, hogy igenis k�pes engedelmeskedni.

 

   Sebastian Morannak sesz�n� haja volt, legal�bbis � nem igaz�n tudta eld�nteni, hogy a sz�ke �s a barna k�z�tt pontosan melyik �rnyalat az �v�, de miut�n Jim kinevette �s kijelentette, hogy neki tetszik, m�r nem �rdekelte az ilyesmi. A szemei sz�rk�k voltak, olyan semmilyenek, pont mint a haja, csak m�smilyenek, �s m�g ott voltak a s�t�t karik�k is. A test�t karcol�sok, s�r�l�sek bor�tott�k, a kezein kiugrottak a k�k erek, �s egynyolcvan k�r�l volt.

 

   Sebastian Moran magasabb volt Jim Moriarty-n�l, de tudta, hogy sosem �rhet fel hozz�, �s ez valahogy nem zavarta.