2013.08.13. 11:38, Gemma
Szentséges úristen, golyózik a szemem a sok képernyőbámulástól. De kész van. Elkészült a legújabb szörnyetegem, amit most kieresztek a szobám sötét bugyraiból, ki ide a fényre, hogy... JFC. Fogalmam sincs miről beszélek. Ne is hallgassatok rám, valószínűleg véglegesen megőrültem. Egy őrült tudóssá avanzsáltam, aki emberkísérletek helyett betűkkel kísérletezget, és aki szörnyetegek helyett történeteket kelt életre. Persze lehet, hogy a kettő néha egy és ugyanaz. Idk, man.
Átszellemültem.
Egyébként meg a Jons versenyére íródott novellámba őrültem bele, ha valaki most otthon a képernyője előtt épp azon merengene, hogy mi történt. Reggel nyolc óta dolgoztam rajta, és úgy tíz perccel ezelőtt fejeztem be. Végre. Egy teljes kicseszett hónap után szültem egy novellát. Ebben a tempóban majd a Pokolban töltött 267. évemben ki is adathatok majd egy regényt. Kasszasiker lesz, érzem. (Mondunk egyáltalán ilyet könyvekre?!) A poén az egészben az, hogy a tulajdonképpeni novella, amit írtam, három nap alatt született, nagyrészt tegnap este és ma reggel. Viszont három és fél hetet elcsesztem egy előző novella ötletre, amihez viszont ha két naponta írtam egy mondatot, már produktívnak éreztem magam. Fuck me. Igazából tudom én, mi volt a baj azzal a novellával (túl sok volt belőle bennem... túlságosan rá akartam erőltetni a saját érzéseimet egy olyan történetre, amire azok nem fértek rá), tudtam én mindig is, csak marha nehéz volt elengedni. De megtettem. És kétségbeesésemben sikeresen újraértelmeztem a Never Shout Never címet, ami miatt most nem vagyok teljesen biztos benne, hogy nem-e zárnak ki a versenyből, de megérte motherfuckers, megérte, mert KÉSZ VAN. OH GLORY!
Nesze nektek, ha érdekel, olvassátok csak el. Azt hiszem olyan kilenc oldal volt Wordben, tehát viszonylag hosszú, egyébként meg magamhoz képest nem. És elfogadható. Bár néhol érződik rajta, hogy fáradt voltam és siettem.
Soha ne kiálts, soha!
"Az első üzenetet történelem órán kapta. Rövid volt és lényegretörő. Csak egy egyszerű mondat, egyszerű, ártalmatlan szavak láncolata, valamiért mégis fájt egy kicsit, amikor elolvasta.
Te kis kurva.
Ez volt az üzenet. Három szó, szinte magányosan villódzva a telefonja kijelzőjén, és egy ismeretlen szám. Lucynak egyáltalán nem volt ismerős az, ahogy a számok követték egymást, de ugyanolyan jól tudta, hogy ki küldte neki az SMS-t, mintha a telefonján a számok helyett egy név szerepelt volna."
Ez lenne az élet egyik apró öröme. (Ami igazából kicseszett nagy, de az nem hangzik jól, hogy az élet kicseszett nagy örömei, meg még pár apróság. Ugye hogy ugye?) A többi az lenne, hogy ma végre elrángatom a többieket magammal a moziba, és véééégre megtekintjük a Tűzgyűrűt. Amit azóta látni akarok, amióta felrobbant a tumblr-ra, és mindenki agyon-vissza dícsérte. HUH. Végre. Ezért valami díjat kéne kapnom, mert az én zsugori barátaimat nehéz elrángatni a moziba. (Három hétig kérleltem őket. Három. Hétig.) End of story. Majd jövök fangörcsölni ide, ha hazaértem a moziból.
Másik csodálatos heppening az életemben a könyvek. Ma vagy holnap megérkezik a csodálatos libris rendelésem, amit ráadásul egész jó áron kapok, mivel apának volt 20%-os kedvezménye hozzá a PayPalon, és ugh. Három könyv. ASOIAF 4-5. része és a Káosz Lauren Olivertől. Szerintem sírni fogok a gyönyörűségtől, ha a futársrác a kezembe nyomja majd őket. Szegény futársrác. Előre sajnálom.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Hát nekem sajnos csak a szinkronos verzióhoz volt szerencsém, de ha majd kijön DVD-n is, akkor fix, hogy lekalózkodom valahonnan
sóher dög vagyok és egy illegális internetpatkányés megtekintem original hangon is. Egyébként így, hogy végre én is láttam a filmet, egyet kell értenem veled. Tetszett a film, de az biztos, hogy nem olyan extraszuperfantasztikus, mint ahogy azt a tumbli hírdeti. Én például leginkább a Mako - Raeligh szálon vártam többet a filmtől. Az viszont biztos, hogy maga a film világa nagyon megkapott. Imádtam a jeager pilótákat, a Shatterdome-ot, a driftelést, az egészet. Kicsit több háttérinformációt is kaphattunk volna ezekről, mert ahogy olvastam, egész sok minden van még, amire a film nem tért ki. Plusz, lehet hogy én vagyok végtelenül buta, de nem igazán értette azt a dolgot a typhoonos pilótákkal (a hármas ikrekkel). Jobb agyfélteke, bal agyfélteke, és...? Középső agyfélteke? Vattafak. Meg voltak még ehhez hasonló dolgok, amiket nem igazán tudtam hova tenni, de miután a film arról szól, hogy az emberek gigantikus, más dimenzióból érkező viziszörnyek ellen harcolnak, ezeket meg sem merem kérdőjelezni. Az ikrek esete azonban nagyon idegesít.