Máár megint vásárolni voltam. Ó igen, újabb pénzkidobás! De legalább végre beszereztem magamnak őszi körömlakokkat, (meg egy mattosítót is, már hónapok óta vadászok egy ilyenre) meg két labellot. Az egyik erdei gyümis, a másik meg mézes. Vennem kellett volna valami normális szemceruzát is meg egy szempillaspirált, de megint beütött a "túl sok pénzt költesz, te barom!" feeling, ami meg egyenesen kirúgatott a boltból. Persze előtte még összekenettem a Nikit egy gumirózsaszín rúzzsal meg hófehér szemceruzával. Marha viccesen nézett ki :"D
Egyébként most épp arra várok, hogy csodák csodájára az ölembe hulljon valamiféle kaja, mert az ebédem össz vissz két tükörtojás volt, ami bár igazán finom, azért nem sokáig tart. Mindezzel egyidőben rám jött a süthetnék, ami nagyjából évente 0,005-szer fordul elő, szóval most muffinokról és amerikai palacsintákról álmodozok, mindezt anya kellemesnek nem éppen mondható kiabálásával a háttérben. Hát igen, a családi idill. Megint arról van szó, mennyire haszontalan vagyok, és mennyire lusta. Ezzel még egyet is értek, de mikor áttérünk (és mindig áttérünk) arra, hogy milyen ostoba vagyok, és hogy sosem tanulok, semmire sem fogom vinni az életben és a többi, az már nagyon fel tud húzni. Az ország harmadik legjobb gimijébe járok. Két éve. És kitűnő vagyok. GTFO. Annyira, de annyira... áh. Legszívesebben én is ordibálnék, de akkor meg mindennek vége. Háború lesz, az meg sosem vezet jóra. Úgyhogy inkább hallgatok némi passzív-aggresszív zenét a maximumon.