Csak egy gyors post erejéig jelentkezem, mert amúgy haldoklom a melegben, és idetapad a hátam a bőrkanapéhoz. Ráadásul nincs mit mondanom, a napom eseménytelenül telt. Nem csináltam mást, minthogy elszaladtam (kétszer, mert hát miért is sikerült volna elsőre) a dokihoz, hogy adjon nekem táborozási igazolást. Volt némi fennakadás, de azért csak megkaptam azt a drága kis fecnit, szóval vigyázat világ, most egy két hétig táboroztatható vagyok, muhahaha!  A nagymamámhoz is ellátogattam, mert péntek az én napom az ő napja, mindig meglátogatom, ha épp ráérek. Amúgy meg gondolom mindenki tudja, hogy ma kezdődik az Olimpia, úgyhogy az esti programom megvan. Imádom az olimpiai nyitányokat nézni, olyan szépek. Tiszta csicsa meg minden, de tényleg lenyűgöző. Tényleg, tényleg. Kiváncsi leszek, hogy az angoloknak sikerül-e felülmúlniuk a pekingi Olimpiát.

09. nap: Mutasd be a legjobb barátod!

Ümm. Alacsony, szőkésbarnás haj, szép kék szemek. Az apja előszeretettel nevezi kentaurnak, mert rövidek a lábai, és szerinte az alkata hajaz egy póniéra, már ebben a tekintetben. Amúgy nagyon kedves és szeretetreméltó lány, imádom. Ő az, akiben tényleg megbízom, és aki tényleg nagyon sokat jelent számomra. Felettébb kitartó, nagyon irigylem tőle ezt a tulajdonságot. Egyébként nagyjából 4-5 éves korom óta ismerem, mindig mellettem volt, és remélem, mindig mellettem is marad. (:

Bocsi, bocsi, elég idegesítő lehetek naponta egyszer is, nem hogy több dózisban, de ahogy az unalom és a bugyuta nickelodeon-os rajzfilmek között (igen, egész nap ezt az adót bámultam... de legalább angolul, jó? NE ÍTÉLJ EL.) szenvedtem, a postás kizökkentett a melankóliámból. Vagyis hát na, inkább a kutyám volt a hunyó, aki olyan eszeveszettül ugatott, hogy muszáj volt felkaparnom magam a kanapéról, és kinéznem, hogy most whazzup. Láttam postás, mondom oké, akkor kimegyek és behozom a csomagot. Megtörtént. Először nem sok figyelmet szenteltem az aprócska csomagnak, mert hát anya eBay megszállott, úgyhogy nem csodálkoztam, hogy megint kaptunk valamit, de aztán megnéztem a feladót, és jaj! Felismertem. Ugyanis ezt a csomagot vártam már durván két hete. Nézzétek, mit kaptam:

Aha, megjött a Hebeldesign rendelésem. Aki nem tudná miről beszélek, és véletlenül szereti a TMI-t, vagy úgy általában Cassandra Clare könyveit, az gyorsan lessen be ide: Hebeldesign. Ezek a gyönyörűségek is innen származnak. Hogy mit kaptam pontosan?
  Egy, fém könyvjelzőt, egy apró fekete angyalszárny dísszel, meg a "Pulvis et Umbra Sumus" latin szállóigével (ami jól láthatóan a főmodulomon is díszeleg, és igazából azt jelenti, hogy "Föld pora s árnya leszünk", de én szeretek úgy gondolni rá, hogy "Por és árnyak vagyunk", ne kérdezd, miért. És igen, ez az apró kis mondatocska az oldal névadója.) 
  Kettő, Preator Lupus medál, farkasmancs lenyomattal a közepén, és "Blessed are the Warriors" felirattal. A hátoldalán (vagyis hát eredetileg ez fordítva volt) meg a Preator Lupus szavak olvashatók. Ezt még lehet visszaküldöm, mert a másik oldala nem valami szép, nem hinném hogy foltos kéne legyen.

08. nap: Négy dolog, amit el szeretnél mondani különböző embereknek

1. Tudom, hogy felismersz, úgyhogy legközelebb esetleg köszönj rám, jó?
2. Szeretnélek megismerni.
3. Még ugyanolyan jó barátok vagyunk, mint egy évvel ezelőtt, ugye?
4. Együnk sushit. 

(Komolyan, ezek mire elkészítik azt a fene nagy negyedik albumot, úgy fognak kinézni, mint Elmo/egyéb más rémesen szőrös lény.)

Foo Fighters szól az MTV Rocks-on, pizsamában ücsörgök, mindjárt tíz, és minden szép és jó, csak épp semmi sem olyan szép és jó. Olyan semmilyen körülöttem a világ. Unatkozom. De no gond, elhatároztam, hogy ma írni fogok legalább két novellát, mert az egyik kihívásra menne, a másik meg magamnak. Moriarty novella. Csak mert megtehetem, és mert az álmatlan éjszakáimon üldöz ennek a szerencsétlen őrült zseninek a vigyora. Nem szószerint, csak hát mindannyian tudjuk, hogy az éjszaka közepén jönnek a legjobb ötletek.  Legalábbis velem ez a helyzet. Egyébiránt nem csinálok semmit. Vagyis de talán. Ma lehet, hogy hírdetek egy kicsit, mert unom már, hogy magamnak írok, - ennek is megvannak az előnyei amúgy, de komolyan, olyan mintha a lelkem legmélyebb bugyraival cseverésznék egy kellemes tea mellet  Holy palm tree. Utálom a teát, mi a fenéket írok? - és lehet, hogy felkerül pár novellám a könyvtárba. Csak mert mert, és mert. Meg mert olyan üres az a szegény modul. (Közben amúgy az MTV Live-ot keresem, hátha lesz rajta valami jó kis rock koncert.)

05. nap: Öt hely, amit meg akarsz látogatni

Hú, ez nem egyszerű kérdés! Imádok utazni, az utazás király, az utazás egy érzés, egy fogalom, egy életforma. Csak kár, hogy nem az enyém. Ennek ellenére nem panaszkodhatom, viszonylag sokat utazunk, egész világlátott ember vagyok. Persze a barátnőm mellet labdába se rúghatok, aki most épp Törökország és Görög között van valahol, de egyébként megjárta Hong Kongot és a Fülöp-szigeteket is, csak hogy így említsek pár helyet. Jesszus de eltértem a témától... tehát a lista:
1. Japán - Mindenképp. Imádom a japánokat, a kultúrájukat, az animét, a kaját, a mindent. Csodás hely lehet.
2. Spanyolország - Mert süt a nap, van tenger, és mert Spanyolországról van szó.
3. Valahol törökben/görögben - Kizárólag all inclusive szolgáltatással, mert a család megígérte, hogy egyszer ezt is megtapasztaljuk.
4. Olaszország, Róma - Megint. Csodás ez a város.
5. New York - Csak hogy láthassam, milyen ez a város, amiről olyan sokat olvastam. Semmi különleges nem köt NY-hoz, megvagyok én nélküle is, csak hát ugye kiváncsi vagyok.

06. nap: Mi az, ami szomorúvá tesz?

Kevés ilyen dolog van, de ha jobban belegondolok, akkor mégsem. Ilyenek például, hogy egyesek állatokat kínoznak, egyesek egy moziban lövöldöznek, stb... de maradok a mindennapi dolgoknál, oké? Szomorúvá tesznek például a szomorú, lassú számok. Vagy a viszonzatlan érzelmek, a fölösleges kötődések. Egyes filmek, mint például a Marley meg én. Ilyesmi.

(Feladtam az MTV Live keresését. Most megint visszakapcsoltam az MTV Rocks-ra, mert jobb nincs.)

(Javaslom, hogy Jim Moriarty-hoz hallgassatok Bee Gees-t! Legfőképp a Stayin' Alive-ot :D Vagy esetleg az Innerpartysystem-től a Don't Stop-ot. Esetleg még tudom ajánlanni Marilyn Mansontól a Four Rusted Horses-t, jó kis szám Moriarty-hoz.)

Szóval tegnap harmadjára is megnéztem ennek a gyönyörű sorozatnak a gyönyörű (első) évadzáró részét. Ezúttal magyar szinkronnal, mert hát az m1 adja. A magyarhangok természetesen idegesítőek az eredetihez képest, - és nagyon csalódott voltam, amiért Moriarty "Westwood" megszólalását másképp fordították... T_T - de ha megszokod, akkor elviselhető. Személy szerint én az egészet Moriarty miatt néztem meg, és tudjátok mit, miatta mindig mindenhogy megéri. Még arabul is megnézném, csak ő parádézzon a képernyőmön. Na  jó, akkor itt most lezárom a Moriarty fangirl énemet.

03. nap: Írd le a napodat nagy részletességgel

A mait? Hm... nagyjából fél tizenegykor felkeltem és kitántorogtam a nappaliba. Első dolgom volt, hogy rákeressek a Comedy Centrálra, de persze az még mindig nem működik, szóval miután leküzdöttem magamban az égető vágyat, hogy szétcsapjam azt a méregdrága tévénket, amin ezer adó van, és csak tizet tudsz belőle nézni, átkapcsoltam a MTV Rocks-ra. Háttérzene ezzel kipipálva. Ezután kimasíroztam a konyhába, ahol szépen magamra öntöttem fél liter olajat - ne kérdezzétek, hogyan... legyen elég annyi, hogy álmos voltam, oké? -, aztán a maradékban megsütöttem egy maréknyi bacont, ami a mai reggelimül szolgált. Ettem, ittam, visszatértem a nappaliba. Ezen cselekményeim között valamikor tuti elmentem WC-re is, de pontosan nem tudom mikor, szóval ennyit a nagy részletességről. Fél 12-ig nagyjából a gép előtt ücsörögtem, aztán erőtt vettem magamon, letusoltam, és felöltöztem. Elhatároztam, hogy kimegyek futni, mert már rég nem voltam, úgyhogy az elkövetkező fél órát kint töltöttem, többé-kevésbbé futással, bár elég szégyenletes teljesítményt nyújtottam. Negyed egykor hazatértem, megkíséreltem kiköpni a tüdőmet, de miután ez nem ment, leroskadtam a kanapéra, és most itt vagyok. A nap folyamán még lehet, hogy anya bevisz fogszabályzóra (csak éjjeli), ahol végre megkérdezem, hogy mégis meddig kell még hordjam ezt a francot, és utána meg vendégeink jönnek fene tudja honnan. Igazából én azzal sem vagyok tisztában, hogy kik ők, de mindegy...

04. nap: Hat dolog ami nélkül nem tudsz élni

Nézegettem más oldalakat, most nagyon népszerű ez a teszt, és a legtöbben ilyen csodás okosságokat írtak, hogy célok, kihívások, sötöbö. Hát... jó. Én ennél egyszerűbb lélek vagyok, kérem... tőlem ilyet ne várjatok xD
1. levegő
2. víz
3. étel
4. zene, írás
5. iPhone + MacBook
6. család, barátok (Naa, azért némi nemesség bennem is mutatkozik! És viccen kívül, ők nagyon fontosak. Fontosabbak, mint a zene meg az írás, de ronda lett volna ekkora zárójeles megjegyzést írni a felsorolásom közepére, szóval... értitek.)

Napok óta először csináltam valami hasznosat azzal, hogy ma rávettem magam a takarításra. Hell yeah, csodás teljesítmény! Így legalább anyám sem szadiz állandóan, hogy takarítsak már. Oké, ezt a témát átugorhatjuk. Egyébként tegnap majdnem megvettem magamnak a Sims 3 Állatok pluszt, vagy tudom is én hogy hívják az alapjáték meg állatos kiegészítő kombót. Csak nem voltam benne biztos, hogy a gépem elbírná, (a MacBookom. Ha már ez sem bírja el, akkor nem tudom, mi fogja... Röhej.) úgyhogy nélküle tértem haza. Amúgy kiderült, hogy elbírná. Úgyhogy ha legközelebb Tescoban járok, akkor megveszem. Talán. (Jó drága ám, nekem meg rohamosan fogy a pénzem...)
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nálunk rémes az idő. Olyan... semmilyen, szürke, ramaty. Pontosan az a fajta, amitől még én is képes vagyok becsavarodni, mert hát lássuk be, nyár közepe van - de hol a napsütés? Tegnap akkora vihar volt, hogy azt hittem, hamarosan óceánná avanzsálhatjuk az egész Kisalföldet. Szerencére ahhoz azért rövid kis zuhé volt. Lényeg a lényeg, igazából csak azért írok, hogy haladjak ezzel a drága teszttel, ugyanis előreláthatóan - ez egy erős talán a családomban - jövő hétvégén elhúzunk egy hétre nyaralni a családdal horvátba. Kár, hogy nem tudunk holnap indulni, mivel a legjobb barátnőim most vasárnap mennek nyaralni. Jó lett volna, ha mi is velük tudunk menni, de na. Nem jöhet össze mindig minden.

02. nap: 10 dolog amit kedvelsz, 10 amit nem

Kedvelem
1. a tengert
2. a rock zenét
3. a körömlakkokat
4. a fekete színt
5. az iskolámat
6. a lemon-lime italt
7. a sajtokat (de mindenfélét. A legpuccosabb franciától kezdve a meze trapistági mindet)
8. Angliát, az angol nyelvet és a zászlót... meg a kultúrát :D
9. a zongoraszót
10. a kitűzőket

Nem kedvelem
1. az emberek elég nagy százalékát
2. a fültágítót, meg úgy a fülbevalót egy pasin
3. dance-t, dubstepet, egyéb turmixgép-zenét
4. a cigit/cigifüstöt
5. a mazsolás süteményeket
6. Amerikát
7. a matekot
8. a pinket/rózsaszínt
9. az ülepes gatyát
10. a horrort (félreértés ne essék a sötét humort, meg a morbid/őrült dolgokat kedvelem :D)